Integrált védekezés xilofág rovarok kártételének megelozésére

[Hungarian Version]

Csóka, György and Kovács, Tibor (1999): Xilofág rovarok - Xylophagous insects. Hungarian Forest Research Institute. Erdészeti Turományos Intézet, Agroinform Kiadó, Budapest, 189 pp.


E fejezetben néhány rövid példát ismertetünk, melyek rávilágítanak arra, hogy a xilofág rovarok elleni védekezésben elsosorban a megelozo intézkedések lehetnek hatásosak. Ahogy már korábban említettük, xilofág rovarok kártételére foként nagy kiterjedésu, monokultúra jellegu állományokban (pld. telepített fenyvesek, nemesnyárasok) kell számítani, foként akkor, ha a termohely nem megfelelo az adott fafaj számára. Ebbol kiindulva az elso és legfontosabb kármegelozési lehetoség az adott fafaj számára megfelelo termohely választása, és az erdok változatos fafaj-összetételének, korosztályeloszlásának és szerkezetének kialakítása. A természetszeru erdok képesek megakadályozni a xilofág -és más- rovarfajok jelentos károkat okozó tömegszaporodását.

Ugyancsak fontos, hogy egyes abiotikus károk (pld. hótörés) után a xilofág rovarok elszaporodására alkalmas elpusztult faanyagot idoben eltávolítsuk. Gyakori hiba, hogy a kivágott, kérgezetlen faanyagot hosszú idon keresztül az erdoben hagyják. Ez pld. a Pinus fajok esetében magában hordozza egyes szúfajok gyors és tömeges elszaporodásának lehetoségét.

A Hylobius abietis kártételei általában ott következnek be, ahol fenyo állomány levágása után szintén fenyo csemetével erdosítenek. A lárvák ugyanis a fenyok tuskójában fejlodnek. Az ilyen károkat többféle módon is meg lehet elozni. Fenyo vágások után kerüljük a fenyovel való erdosítést. Ha ez nem járható út, a bogarak sikeresen csalogathatók és gyujthetok olyan illatanyagokkal, melyek sebzett tápnövényük illatára hasonlítanak. Hasonlóan eredményre vezethet a tuskókat gyorsan korhasztó gombákkal (pld. Peniophora gigantea) való kezelés is, mely megnehezíti a lárvák kifejlodését.

Több, nyárakban élo és károsító xilofág rovar (pld. Cryptorrhinchus lapathi, Paranthrene tabaniformis) eloszeretettel petézik a tápnövényen található sebzésekbe. Ahol a nyárak nyesését vegetációs idoben végzik, ott ezek a fajok általában tömegesen vannak jelen, mert a nyeséssel eloidézett sebek kiváló peterakó helyet biztosítanak számukra.

Igen sok erdészeti jelentoségu szúfaj esetében már beszerezhetok olyan feromonok, melyek a faj egyedeinek tömeges csapdázását is lehetové teszik (aggregációs feromonok), illetve távol tartják oket a védeni kívánt helyektol (antiaggregációs feromonok). Az elobbi feromonok a szelektív, környezetkímélo védekezés mellett a szúk egyedsuruségének monitoring jellegu vizsgálatára is alkalmasak. Hasonló célt szolgál a fogófák döntése is. Ezeket azzal a céllal vágják ki, hogy a rovarok számára "kívánatos" petézohelyet biztosítsanak. Még mielott azonban a szúk új nemzedéke kifejlodne bennük, az erdobol eltávolítják és megsemmisítik oket.

 
 
 

[  Contents  ]   [  Previous  ]   [  Next  ]   [  English Version  ]  


footer line
University of Georgia The Bugwood Network USDA Forest Service Georgia Forestry Commission

Home | Accessibility Policy | Privacy Policy | Disclaimers | Contact Us

Last updated on Tuesday, March 15, 2005 at 04:02 PM
www.forestpests.org version 2.0, XHTML 1.1, CSS, 508.