Csóka, György and Kovács, Tibor (1999): Xilofág rovarok - Xylophagous insects. Hungarian Forest Research Institute. Erdészeti Turományos Intézet, Agroinform Kiadó, Budapest, 189 pp.
Mn: Nagy hoscincér / En: Great capricorn beetle
25-55 mm. Egész Európában elofordul, a nyugati és északi részen populációit sérülékenynek vagy veszélyeztetettnek tartják, köszönhetoen az idos tölgyerdok megfogyatkozásának. Magyarországon mind az alföld, mind a hegy- és dombvidék tölgyeseiben általánosan elterjedt, helyenként nem ritka. Elsosorban öreg, ligetes tölgyerdokben, városi parkok idos tölgy állományaiban találkozhatunk vele. Hazánkban eddig a következo tápnövényeibol ismerjük: szelídgesztenye (Castanea sativa), cser (Quercus cerris), kocsányos tölgy (Qu. robur), kocsánytalan tölgy (Qu. petraea) és molyhos tölgy (Qu. pubescens). Foleg a napfénynek kitett fákat támadja meg. Nagy fa esetében több generáció is felno ugyanabban a törzsben. Ez alkalmanként - mivel az élo részben rág - a fa felgyorsuló pusztulásához vezethet. Fejlodési ideje 4 év. Az elso két évben a lárva a kéreg alatt rág, majd mélyen a farészbe húzódik. A negyedik év oszén alakul bábbá jellegzetes bölcsojében. Imágó alakban telel át, és május végétol augusztusig rajzik. Nappal fák törzsén, farakásokon, saját járataiban bújik meg. Néha a délutáni órákban röpköd, de foleg éjszakai állat. Tápnövénye törzsére repül, azon mászkál, a párzás is itt történik. A fa kifolyó nedvébol táplálkozik. (BCII, BCszxi, BMP, C, HDII, HDIV, IUCNv, V, VK)
[ Contents ]
[ Previous ]
[ Next ]
[ English Version ]
|
