Forest Pests: Insects, Diseases & Other Damage Agents

Csóka, György and Kovács, Tibor (1999): Xilofág rovarok - Xylophagous insects. Hungarian Forest Research Institute. Erdészeti Turományos Intézet, Agroinform Kiadó, Budapest, 189 pp.

A hazai és európai védettségi listákon, vörös könyvekben számos xilofág rovarfaj szerepel, bizonyítva értéküket és jelentoségüket az erdei ökoszisztémákban. A fajok védelmének velejárója, hogy segítségünkre lehetnek az arra érdemes területek védetté nyilvánításában - a listák összeállításánál ez a kiemelt szempontok közt szerepel. Országunkban a területi védelem "megtestesülései" a Nemzeti parkok és Tájvédelmi körzetek (ezeken belül a megkülönböztetett figyelemmel bíró fokozottan védett területek), az ezekkel átfedo Ember és Bioszféra Program (MAB) területei, a Természetvédelmi területek és a megvalósulás alatt álló erdorezervátum programok. Mára már teljesen elterjedt és elfogadott szemlélet, hogy az élohelyek védelmének kell prioritást élveznie.

Hazánkban a védett fajok listáján a rovarok 1982-ben jelentek meg, fajgazdagságukat csak kis mértékben reprezentáló 148 fajjal. Az 1989-ben kiadott Vörös Könyvben - mely a Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény és állatfajokat tartalmazza - számuk már magasabb (227), közülük itt 12 faj szerepel (fajonkénti ismertetésnél = VK). Az 1993-ban megjelent, bovített védett fajok aktuális listájában felsorolt 372 rovarból könyvünkben 23 szerepel (= V). 1997-ben jött létre a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, mely adatokat szolgáltat az élovilágnak, a különbözo szervezodési szinteken létezo sokféleségnek az állapotáról és változásairól, ezzel is segítve a természetvédelem munkáját. Muködése fontos része a biológiai sokféleség megorzésérol szóló Rio de Janeiróban, 1992-ben aláírt egyezmény végrehajtásának. A rendszer Biodiverzitás-monitorozó Programjának 37 bogárfaja közül itt 11-et ismertetünk (= BMP).

1999-ben jelent meg "Vörös Könyv" Magyarország növénytársulásairól. A benne felsorolt 350 természetes és féltermészetes társulásunkból nem kevesebb, mint 90 (26 %) erdo. Közülük 28 védelemre, 45 pedig fokozott védelemre javasolt.

Az egyes országok saját védettségi listáin és vörös könyvein kívül több nemzetközi vörös lista és természetvédelmi egyezmény is tartalmaz xilofág rovarokat. A CORINE Biotopes Program (1991) célja egy adatbázis létrehozása a veszélyeztetett élohelyekrol. A program listáján szereplo fajok közül néhányat e könyvben is ismertetünk (=C). A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources - IUCN) 1996-ban megjelent Vörös Könyvében több kategóriába sorolva adják meg a fajok veszélyeztetettségi státuszát: "endangered" - veszélyeztetett, "vulnerable" - sebezheto és "rare" - ritka. A felsoroltak közül könyvünkben "sebezheto" fajok szerepelnek (=IUCNv).

A Berni Egyezmény (Bern Convention) az európai vadon élo növények, állatok és természetes élohelyeik védelmére, 1979-ben jött létre. Az egyezményhez hazánk 1990-ben csatlakozott.

E könyvben számos fajt bemutatunk, mely szerepel a Berni Egyezmény 1994-ben kiadott jegyzékének II., fokozottan védett fajokat (=BCII), illetve III., védett fajokat (=BCIII) felsoroló listáján. Az egyezménynek külön, az európai szaproxilofág gerinctelenekkel foglalkozó kutatási programja van, mely 1996-ban kijelölte az európai természetvédelmi szempontból fontos erdok meghatározásához az indikátor fajokat (= BCszxi).

Az Európai Közösségben érvényes NATURA 2000, és az ennek részét képezo Habitat Határozat jogszabályainak függelékeiben nálunk az I., II. és IV. listáról szerepelnek habitatok, illetve fajok (= HDII, illetve HDIV). Az I-es lista tartalmazza a veszélyeztetett természetes élohelytípusokat. A II-es listán azok a fokozottan védett fajok szerepelnek, melyek élohelyei automatikusan védetté nyilvánítandók a tagállamok országaiban (ez alól területi felmentés kérheto, ha a faj az adott országban nem veszélyeztetett), a IV-es listán szereplok faji védelmet élveznek. E listákon szereplo fajok jelentos része az idos, háborítatlan "oserdo jellegu" élohelyeken él. Ezen habitatok napjainkra Európa szerte megfogyatkoztak. Még meglévo állományaik védendok, bennük a negatív kihatású tevékenységet - pld. az elhalt faanyag eltávolítása - meg kell szüntetni. Természetesen az ido múlásával, és az ismeretek gyarapodásával változik az egyes fajok természetvédelmi jelentoségének megítélése, ezért a listákat bizonyos idonként aktualizálni szükséges.

Az egyes fajokat bemutató magyar nyelvu leírások végén zárójelben közöljük a védettségi státuszukra, illetve veszélyeztetettségükre vonatkozó, fentebb már felsorolt rövidítéseket.

[  Contents  ]   [  Previous  ]   [  Next  ]   [  English Version  ]