Csóka, György (2003): Levélaknák és levélaknázók - Leaf mines and leaf miners. Hungarian Forest Research Institute. Erdészeti Turományos Intézet, Agroinform Kiadó, Budapest, 192 pp. A levélaknázó bogarak 3 családba tartoznak: Díszbogarak (Buprestidae), levélbogarak (Chrysomelidae) és ormányosbogarak (Curculionidae). A Coleoptera lárvák fejtokja kitinizált, csak tori lábaik vannak, egyes fajoknál azok is hiányozhatnak. Az akna elején gyakran található fényes fekete váladékfolt, mellyel a peterakó n?stény a petéket fedi be (lásd Trachys minutus, …oldal). A levélaknázó bogárlárvák leggyakrabban foltaknákat, ritkábban kígyózó, illetve vegyes aknákat készítenek. A lárva az esetek többségében az aknában bábozódik, kerek, vagy ovális kokonban. El?fordul, hogy az aknából kerek részt kivágva készítik el kokonjukat, és azzal együtt hullnak a földre (lásd Rhynchaenus subfasciatus a.. oldalon). A levélaknázást folytató díszbogarak a Trachynae alcsaládba tartoznak. Magyarországon mintegy tucatnyi fajuk fordul elö. Az alcsalád Trachyini nemzetségének fajai kétsziköek (lágyszárú és fás fajok egyaránt), az Aphanisticini nemzetség fajai pedig egysziköek leveleiben aknáznak. A levélbogarak rendkívül népes családjának (Magyarországon közel 550 fajuk ismert) jelenlegi ismereteink szerint csupán töredéke folytat aknázó életmódot. Ezek a fajok nagyobb részt a Phyllotreta, a Dibolia és a Zeugophora nembe tartoznak. Az ormányosbogarak szintén fajgazdag családjának ugyancsak elenyészö része aknázik. Legismertebb képviselöik a Rhychaenus fajok. Ezek apró termetö bogarak, többségük fásszárú növények levelein (Alnus, Betula, Fagus, Quercus, Ulmus, stb.) él. |
