Csóka, György (2003): Levélaknák és levélaknázók - Leaf mines and leaf miners. Hungarian Forest Research Institute. Erdészeti Turományos Intézet, Agroinform Kiadó, Budapest, 192 pp. A levélakna tulajdonképpen nem más, mint a levélaknázó táplálkozási módjának egyfajta lenyomata, a levélaknázó névjegye. A levélaknák rendkívül változatos méret?ek és megjelenés?ek. Ennek megfelelöen csoportosításuk is számos módon képzelhetö el. Egyik legegyszer?bb és egyben legkézenfekvöbb csoportosítási mód az akna alakja szerinti osztályozás. Általában "kígyóaknának" nevezzük a keskeny, hosszan kanyargó járatokat. Ezek akkor jönnek létre, ha a levélaknázó lárva táplálkozása során mindig egy irányban, elöre halad. A kígyóaknák hossza, szélessége, illetve a szélesség változásának mértéke is fajra jellemzö. Hasonlóan fontos bélyeg az akna levélen belüli elhelyezkedése. Egyes fajok a levél szegélyére, mások a levéllemez belsejébe rakják petéiket, ezeknél az akna is nyilván a levélszegélyröl, illetve a levél belsejéböl indul. A kígyóaknák gyakran futnak az erek, illetve a levélszegély mentén. Egyes fajoknál a kígyóakna spirális vonal mentén, szorosan fel van tekerve (Stigmella prunetorum a … oldalon). Foltakna akkor keletkezik, ha a lárva maga körül minden irányban rág. Így a kialakuló akna hossza és szélessége között nincs jelentös különbség. A foltaknák alakja lehet teljességgel szabálytalan, illetve többé-kevésbé szabályos is (kerek, illetve ovális). A sátoraknás molyok (Lithocolletidae) például tipikusan ovális foltaknákat okoznak. Egyes fajokra (pl. Parectopa robiniella - lásd a .. oldalon) jellemzö a szabálytalanul elágazó, "amöba-szerö" akna. Számos faj aknái az említett két alaptípusból tev?dnek össze, oly módon, hogy kígyóaknával kezdödnek, majd pedig foltaknává szélesednek. Ezeket vegyes aknáknak nevezzük. A kígyóaknából foltaknába való átmenet egyaránt lehet fokozatos, illetve hirtelen. A foltakna esetenként magába olvasztja a kezdeti kígyóaknát, így az késöbb már nem is látható. Az akna fontos jellemzöje, hogy a levél színén, avagy fonákján találkozhatunk vele. Gyakori eset az is, hogy az akna pld. a levél fonákján kezdödik, majd pedig annak felszínén folytatódik. A felsö (felszíni) aknában a lárva a levél felszíni epidermiszéhez, az alsó (fonáki) aknában élö pedig a levélfonák epidermiszhez közelebb táplálkozik. Az úgynevezett kétoldali aknák esetében a levélaknázó lárva a felszíni és fonáki epidermisz közötti levélszöveteket egészében elfogyasztja, így mindkét oldalon csak a levél vékony, legkülsô börszövete marad vissza. Ezek az aknák gyakran ablakszeröen áttetszök. Az, hogy az akna felszínen, vagy a fonákon helyezkedik el, az adott fajra jellemz?, bár vannak olyan fajok is melyek aknái a levél mindkét oldalán megtalálhatók.
Vannak fajok melyek aknái az aknázott levelet kisebb-nagyobb mértékben összehúzzák. Ezeken a leveleken a levél aknával átellenes felszínén domborulat, sátorszerö kiemelkedés látható. Egyes fajok aknái a levelet olyan er?sen összehúzzák, hogy maga az akna alig látható. Igen fontos, az aknát készítö fajra gyakran jellemzö, hogy az aknán belül találunk-e ürüléket, illetve hogy az milyen színö és miként helyezkedik el. Vannak fajok, amelyek az aknán lévö kis nyíláson keresztül végzik dolgukat (pl. Parectopa robiniella, Tischeria decidua), más fajok az aknából idönként kitakarítják ürüléküket. Sok faj esetében azonban az aknán belül megtalálhatjuk az ürüléket. A törpemolyok kígyózó aknáiban az ürülék az akna középvonalában helyezkedik el. Az akna kezdeti szakaszát általában teljes szélességében kitölti, késöbb már ürülékmentes sáv is lehet mellette. Egyes fajoknál az ürülék jól látható apró ívek formájában helyezkedik el (lásd Stigmella aceris - …oldalon). Az aknázólegyek kígyóaknáiban az ürülék gyakran pontvonal-szeröen helyezkedik el, egyes fajoknál ez a pontvonal az akna mindkét oldalán megtalálható. A foltaknákban az ürülék leggyakrabban szétszórtan, szemcsésen, vagy kisebb nagyobb csomókban, rögökben helyezkedik el. Egyes fajoknál az ürülék az akna közepén összpontosul (pl. Stigmella plagicolella - .. oldal). |
Forest Pests: Insects, Diseases & Other Damage Agents |
|
|
