Forest Pests: Insects, Diseases & Other Damage Agents

Csóka, György (2003): Levélaknák és levélaknázók - Leaf mines and leaf miners. Hungarian Forest Research Institute. Erdészeti Turományos Intézet, Agroinform Kiadó, Budapest, 192 pp.

A lepkék rendje foglalja magába a legtöbb levélaknázó fajt. A renden belül igen sok családjukban vannak ilyen életmódú fajok. Ennek megfelelöen a lepkék aknái, illetve életmódjuk a legváltozatosabb. A teljesség igénye nélkül néhány közismertebb család, amelyekben aknázó fajok találhatók.

A törpemolyok (Nepticulidae) apró, 3-10 mm szárnyfesztávolságú lepkék. Közép-európai fajszámuk meghaladja a 180-at. A család fajai mind aknázó életmódot folytatnak. Többségük levélaknázó, de néhány fajuk hajtások, ágak kéreg alatt, illetve termésekben készít járatokat. Aknáikban mindig van ürülék. A levélaknáik lehetnek, kígyóaknák, foltaknák, illetve vegyes aknák. Legnagyobb fajszámmal a Malus, Crataegus, Betula, Salix és Quercus fajokon fordulnak elö. Fajszámuk a tölgyeken eléri a 30-at.

A foltaknás sörtésmolyok (Tischeriidae) családja kevésbé fajgazdag, Magyarországon 8 fajuk ismeretes. Ezek mind aknázó életmódot folytatnak. Aknáik foltaknák. Lárváik az aknában bábozódnak, kokonban vagy anélkül. Az ide tartozó Tischeria ekebladella nev? fajt a tölgy kártevöjeként tartják nyilván.

A szemtakarós bordásmolyok (Bucculatricidae) közel 20 fajjal képviseltetik magukat a magyar faunában. Tápnövényeik a legkülönfélébb lágyszárú (pl. Achillea, Artemisia,), illetve fás növények lehetnek (pl. Alnus, Tilia, Ulmus). Hernyóik általában csak fiatal korban aknáznak, késöbb az aknát elhagyva szabadon hámozzák a leveleket, illetve lyukakat rágnak bele.

A keskenyszárnyú molyok (Gracillariidae) családja 3 alcsaládot foglal magában (Gracillariinae. Lithocolletinae, Phyllocnistinae), melyeket korábban külön családként említettek.

A keskenymolyok alcsaládja (Gracillariinae) több, életmódjában és aknázási szokásaiban jelentösen eltérö nemet foglal magában. Míg például a Parectopa az Arcocercops nem fajai egész lárvális fejlödésük során aknáznak, más nemek fajainak lárvafejlödése két elkülönülö szakaszra osztható. A Caloptilia, a Callisto, a Gracillaria és Parornix fajok fiatal lárva korukban aknáznak, idösebb lárváik késöbb levélkaréjból készített levélsodratban élnek (lásd Caloptilia rufipennela …oldal).

A sátoraknás molyok alcsaládjába (Lithocolletinae) tartozó fajok foltanákat készítenek. Ha az akna a levélfonákon van, akkor a helyét a levél felszínén sátorszerö kiemelkedés jelzi. Innen a család magyar neve is. A hernyók egyetlen faj kivételével az aknán belül bábozódnak. Az egy tápnövényen elöforduló, közeli rokon fajok aknáit nagyon nehéz elkülöníteni.

A kígyóaknás molyok (Phyllocnistinae) alcsaládjába 4 magyarországi faj tartozik. Ezek nyárak, illetve füzek levelein (egy faj a füzek hajtásán is) készítenek hosszan kígyózó, igen keskeny aknákat. Hernyóik a közvetlenül az epidermisz alatt rágnak.

A zsákhordó molyok (Coleophoridae) hernyói sajátos módon, zsákból aknáznak. Magyarországon mintegy 180 fajuk ismert. A zsákból való aknázás egyébként kizárólag a Lepidoptera rend egyes fajaira jellemzö. A zsák nem más, mint a hernyó testét fed? véd?borítás. A hernyó ebböl a zsákból fúrja be magát a levél börszövete alá. A zsákból aknázó fajok aknáin, általában jól látható a befurakodási nyílás, és bennük nincs ürülék. Ezek az aknák nem fajspecifikusak, csupán az akna látva nem lehet a fajokat meghatározni. Egy hernyó kifejl?dése során több, esetenként kifejezetten sok aknát készít. A fajok meghatározásához sokkal több segítséget nyújthat a zsák mérete és alakja. A zsákok igen sokfélék lehetnek, a hernyók elkészítésükhöz szövedéket, illetve a környezetükben fellelhetö levéltörmeléket, füveket is felhasználják (lásd 3-4. ábra). A zsák alapján történö határozást nehezíti, hogy egyes fajok lárvái fejlödésük során több zsákot is készítenek, ezek megjelenése jelentösen eltérö is lehet. A Coleophoridae család tagjain kívül egyébként más család képviselöi (pl. Psychidae) is aknáznak zsákból.

3. ábra: Coleophora siccifolia Stainton zsákja (Szöcs után) Fig. 3.: Sack of Coleophora siccifolia Stainton (after Szöcs)

4. ábra: Coleophora fuscedinella Zeller zsákja (Szöcs után) Fig. 3.: Sack of Coleophora fuscedinella Zeller (after Szöcs)

A fentebb, röviden bemutatott, levélaknázó fajokat is magukba foglaló családokon túl természetesen számos további lepkecsaládban is találhatók levélaknázó életmódot folytató fajok.

[ Contents ]     [ Previous ]     [ Next ]     [ Home ]