|
Cameraria ohridella Deschka & Dimic
Lepidoptera: Gracillariidae
Háromnemzedékes (V-X.), az utolsó nemzedék esetenként csak részben fejl?dik ki. A lárvák szabálytalan alakú foltaknákat készítenek a vadgesztenye (Aesculus spp.) levélfelszínén. Irodalmi adatok szerint ritkán hegyi juharon (Acer pseudoplatanus) is megjelenhet. A fajt el?ször 1985-ben Macedóniában, az Ohridi tónál, az Albán határ közelében találták meg, és egy évvel kés?bb tudományra új fajként írták le. A faj valódi eredete jelenleg még nem ismeretes. A Cameraria genusnak korábban egyetlen faja sem volt jelen Európában, számos faja megtalálható viszont Észak Amerikában és Ázsiában. Ez a tény azt a véleményt er?síti, hogy a fajt úgy hurcolták be Európába. A legvalószín?bb magyarázat, hogy Albániában leteleped? kínaiak véletlenül hurcolták be, és innen kezdett terjeszkedni számos irányban, többek között észak felé, az egykori Jugoszlávián át a 80-as évek végén. 1989-ben már megtalálták Zágrábban is. 1989-ben szándékosan bevitték Ausztriába, Linz mellé, ahol egy entomológus tanulmányozni akarta a faj életmódját. A faj itt kikerült a kontrol alól, és igen gyorsan terjeszkedni kezdett. Terjedését valószín?leg a közúti forgalom is el?segítette. Német-, és Franciaországot 1992-ben, Csehországot 1993-ban, Szlovákiát 1994-ben, Svájcot és Lengyelországot 1998-ban érte el. Magyarország délnyugati részén 1993-ban észlelték el?ször. Ugyanekkor már minden bizonnyal jelen volt Sopron környékén is, azaz valószín?síthet?, hogy terjeszkedése Magyarországot két irányból, Horvátország és Ausztria fel?l nagyjából egy id?ben érte el. 1997-re a faj robbanásszer? terjedést mutatott Magyarországon, egyre több helyen, s?t Románia és Ukrajna nyugati területein is megjelent. Napjainkban már igen sok helyen tömeges. Az els? nemzedék általában a korona alsó részét fert?zi, a második és harmadik már a magasabb szinteket is támadja. Er?s fert?zése levélbarnulást, és korai lombhullást okoz, akár már júliusban is. Az évek során ismétl?d? er?s fert?zés következményeit egyel?re nem tudjuk. Gyors terjeszkedése annak is köszönhet?, hogy tápnövénye az Aesculus hippocastaneum Magyarországon, de Európában másutt is az egyik legnépszer?bb díszfa, és szinte minden városban, faluban megtalálható. Az útmenti fásításoknak szintén egyik kedvelt fafaja. Ezek a fasorok valószín?leg szintén hozzájárulhattak a gyors terjeszkedéshez. A faj ellen számos védekezési eljárást javasolnak. Ilyen pl. a speciális technikával és technológiával elvégzett permetezés, valamint a fák injektálása.
[ Contents ]
[ Previous ]
[ Next ]
[ Home ]
|
