Parectopa robiniella Clemens Magyarországon kétnemzedékes (VI-X.), a nemzedékek átfedhetik egymást. Tápnövénye a Robinia. A nöstény a levélfonákon, a föér és egy mellékér találkozásához rakja petéit. A kikelö hernyó elöször itt készít kis aknát, majd átfúrja magát a levél felszínére, ahol szabálytalan alakú, elágazó aknát készít. Az akna mindig magában foglalja a föeret is. Egy aknában mindig 1, zöld színö hernyó található. Kifejletten elhagyja az aknát és a talaj felszínén, az avarban bábozódik. Észak Amerikában honos, ahonnan véletlenül hurcolták be Európába. 1970-ben Olaszországban, Milánó mellett észlelték elöször. Innen fokozatosan terjeszkedett különféle irányokban. Jelenleg Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában és Magyarországon található meg. Nálunk az ország déli részén, 1983-ban észlelték elöször. Gyorsan terjedt, 6-8 éven belül az egész országban gyakorivá, számos helyen pedig kifejezetten tömegessé vált. Erös fertözése korai lombhullást okoz. Kárterülete az utóbbi évtizedben jelentösen növekszik. Legtöbbször a Phyllonorycter robiniella-val együtt fordul elö, de elsö nemzedékének aknái néhány héttel késöbb jelennek meg. 2002-ben. Magyarországon mintegy 6200-ról jelentették kártételét. A nálunk honos parazitoidok csak kis mértékben támadják, így nem képesek populációit szabályozni |






