|
Phyllonorycter robiniella Clemens
Lepidoptera: Gracillariidae
Magyarországon 3 nemzedéke van (VI-X.), ezek átfedik egymást. Monofárg, tápnövénye a Robinia. A lárvák fehérek, ovális foltaknákat készítenek a levélfonákon. Az akna sohasem halad keresztül a föéren. Egy levélen -különösen magas populáció denzitásnál - több akna is található. Ezek gyakran egybeolvadnak, így egy-egy anában akár 15 lárva is élhet. A kifejlett lárvák az akna belsejében, fehér színö, ovális kokonban bábozódnak. Észak Amerikában öshonos, ahol az akác teljes elterjedési területén megtalálható. Európába behurcolták, 1983-ban, Basel (Svájc) mellett találták meg elöször. Késöbb Franciaországból, Észak Olaszországból (1988), Ausztriából (1989) és Szlovákiából (1992) említik. Ausztrián át lassan terjedve érte el hazánk észak-nyugati határát. Mosonmagyaróvár mellett, 1996-ban észlelték elöször. Nálunk terjedési sebessége megsokszorozódott, 2 év alatt gyakorlatilag az egész országot meghódította. NY-K irányban ez kb. 500 km terjeszkedést jelent. A gyors terjedés sajátos magyar jelenség, amit föként az tett lehetövé, hogy az akác nálunk mintegy 365000 hektárt (ca. 21,6%) foglal el. Tömeges fellépése a Parectopa-hoz hasonlóan korai lombhullást okoz. Általában együtt fordulnak elö, de a Phyllonorycter elsö nemzedékének aknái hetekkel korábban jelennek meg (általában június elsö fele). A két faj okozta korai lombhullás hosszú távú következményeit egyelôre csak sejtjük, de szinte biztos, hogy jelentös mértékben csökkenti az akác produktivitását. A faj 2002-ben, Magyarországon közel 11000 hektáron lépet fel tömegesen. A Parectopa-val ellentétben a nálunk honos parazitoidok említésre méltó mértékben támadják. A legjelentösebb fajok a Pholetesor nanus nevö gyilkosfürkész és a Pediobius saulis nevö fémfürkész.
[ Contents ]
[ Previous ]
[ Next ]
[ Home ]
|
