Forest Pests: Insects, Diseases & Other Damage Agents

Csóka, György (2003): Levélaknák és levélaknázók - Leaf mines and leaf miners. Hungarian Forest Research Institute. Erdészeti Turományos Intézet, Agroinform Kiadó, Budapest, 192 pp.

Levélaknázók mint kártevök

Habár a levélaknázó rovarokat általában nem sorolják a legjelentösebb mezögazdasági és erdészeti kártevök közé, egyes fajaik tömegesen elszaporodva érzékeny károkat is okozhatnak. Rájuk is igaz az az általánosnak mondható törvényszeröség, hogy bármely növényevö rovart "kártevövé" lehet tenni, ha tápnövényét nagy kiterjedésö monokultúrákban termesztjük. A teljesség igénye nélkül itt csak néhány példát említünk olyan levélaknázó rovarokra, melyek mezögazdasági növényeken, illetve fákon és cserjéken okozhatnak számottevö károkat.

Az aknázólegyek igen sok mezögazdasági termesztésbe vont növényen (bab, borsó, búza, cukorrépa, hagyma, káposzta, kukorica, spárga, stb.) élnek. Több, Európában még nem honos fajuk karantén listán szerepel. Behurcolásuk veszélyét nagyban növeli a kontinensek közötti megnövekedett áruforgalom, behurcolásuk esetén tömeges elszaporodásukat pedig többek között a nagytáblás, monokultúra jelleg? növénytermesztés segíti elö.

Baranyai tölgyeseinkben idöröl idöre észleljük a Tischeria ekebladella tömeges elszaporodását. Irodalmi adatok szerint ilyenkor a levelek 30-40 %-át is fertözheti, jelentös mértékben csökkentve az asszimilációs felületet.

Érdekes megemlíteni, hogy az utóbbi évtizedekben Európába más kontinensekröl behurcolt, illetve az ott sikeresen terjeszkedö fajok között számos levél aknázó faj van. A 20. század 70-es éveinek els? felében Észak Amerikából Nyugat Európába több alkalommal is behurcolták az Argyresthia thuiella-t. Magyarországon elöször 1997-ben jelezték el?fordulását. Két elterjedt és kedvelt dísznövényünkön (Thuja occidentalis és a Chamaecyparis lawsoniana) okoz esztétikai és fiziológiai károkat.

Széles körben ismert a gesztenye levélmoly (Cameraria ohridella) "sikertörténete". A fajt 1986-ben írták le Macedóniában. Az ezután következö kevesebb, mint két évtized alatt némi emberi közrem?ködéssel a kontinens nagy részét meghódította, ma már Brit szigeteken is megtalálható. Tápnövénye Európa egyik legkedveltebb díszfája, a vadgesztenye. Ennek korai lombszáradását, lombhullását idézi elö, jelentös esztétikai károkat, illetve egészségromlást okozva. Érdekességként megemlíthetö, hogy a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy hol van a faj eredeti elterjedési területe.

Még csak rövid ideje honosodott meg Magyarországon, de mára már mindenütt elterjedt és tömeges az akác két, Európába behurcolt aknázómolya a Parectopa robiniella és a Phyllonorycter robiniella. Évente ma már több ezer hektárról jelentik kártételüket. Tömeges fertözésük korai lombhullást idéz elö, aminek hosszú távú következményeit egyel?re még csak sejteni lehet.

[ Contents ]     [ Previous ]     [ Next ]     [ Home ]